Egy ragyogó

napsütéses napon a palatinus strandra indultam, de le kellett szállnom a villamosról egy telefonhívás miatt, és ez többször megismétlődött. Így a végén inkább hazamentem és kértem egy látomást. Mérgemben elaludtam és azt álmodtam egy vonaton utazok, csodálatos tájak mellett suhan a vonat, a felhőkben mint a habokban emberek ugrándoztak és szólt a szférék zenéje. Szóltam a mellettem ülőnek, hogy itt most kiszállok. Te még nem szállhatsz ki jött a válasz mert nem jött el az időd. Tudomásul kellett vennem, hogy szükség van még rám ezen a földön. Sok embernek kell még segítenem.